Ébresztő

Istenlény, az élet-halál táncában. Dübörgés, a teremtés dalában. Ébresztő, a ringatásban.

Megérkezés, a szeretet otthonában. Mindennapi ámulat, csoda, bőség, élvezet. Hála, a Világegyetem energiájában.

Végtére is, minden jóra fordulhat. Vagy ez nem így van?

Hidegzuhany. Rejtőzés, feledés, takargatás. Míg nincs hova bújni, nem lehet többé eltörölni, esély sincsen eltakarni. Ébredni, szembesülni, szeretni kell. Jelen lenni a pillanatban. Jelen a testben, a gondolatban.

Meztelenül, sebezhetően a térben, halványan, élesen az időben. Váltakozóan. Nyitott szemmel – s olyan világban, melyet ez a szem észrevesz – szabadon teremt.

Ébredve, eggyé válva, hálásan. Szeretve, a Mindenség által.

- Flóra Babett

Ha tetszett, oszdd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

Kapcsolódó cikkek

Nem akarnánk tudni!

Azt hisszük, ha elmondják, hogy hol, mikor, hogyan okoznak majd nekünk fájdalmat, akkor majd nem fogjuk érezni, átélni azt. Nem lesz ugyanolyan. Nem fog jólesni a boldogság, ha tudjuk, hogy

Tovább olvasom »

Rész az egészben

Ha a teljességet nem értheti meg mindenki, akkor legalább a részeket hadd értsék meg! Mégis, aki felhagy a részekkel, az megérti az egészet. Ez az egész pedig ott van minden

Tovább olvasom »

Hihetnék magamnak, ugye?

Mondjuk, mert a megérzéseim mindig bejönnek, mert a deja vu velem fekszik és kel, mert egyszerűen mindig érzem a szívemmel, amit a szavak már nem bírnak el. De félek, mert

Tovább olvasom »

Esélyt!

Adj még egy esélyt. Tényleg tőled kérem ezt? Magamtól. Lelkem, adj esélyt, engedj magam lenni. Adjunk neki esélyt, hogy reagálhasson ránk, megismerhessen minket, méltó legyen hozzánk. Amíg rejtjük magunkat, amíg

Tovább olvasom »

A fám tövében

Őszinte leszek: mostanában nem akartam felmászni a fámra. Pedig maga vagyok a fa. Minden magassággal és mélységgel bennem, én vagyok a fa. S, ha nem másztam, ha nem váltam eggyé

Tovább olvasom »
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
error:
X