Pedig bizonyos, hogy erre az élet-eseményre megszámlálhatatlan embert hívtak meg. Rég látom azokat, akik visszajeleztek. Látom az érdeklődőket. S, tudom, lesznek, akik visszalépnek. Meg olyanok, akik az utolsó pillanatban érkeznek. De az bizonyos, hogy én ott leszek – hisz az élet velem történik meg. Én szervezem az egészet, a fene egye meg. Tudatosan és tudattalan, egyszerre. Az a részem, amely szeretnivalóan korlátos és a másik, amely csábítóan határtalan. Ők küldték a meghívókat. Küldik, minden egyes nap. A Tiéd? Kézbesítés alatt.

Nem lehetsz ugyanaz
Miért akarnám akadályozni magunkat, miért állnék az örökösen vágyott, sziporkázó boldogságunk útjába, hogy végre áradjon, s átírja a valóságunkat? Mert a boldog élet rágalmazás. Becsmérlése annak a küzdelemnek, amin akarva

