Kopogsz, de nem nyílik. Mindig nyílott, de most nem nyílik.
Sosem nyílott igazán? Nincs jogod ezt feltételezni.
Oké, fáj. De ez boldogság. Van egy ajtó, ami kopogásra vár.
Te vagy a kopogás.
Kopogsz, de nem nyílik. Mindig nyílott, de most nem nyílik.
Sosem nyílott igazán? Nincs jogod ezt feltételezni.
Oké, fáj. De ez boldogság. Van egy ajtó, ami kopogásra vár.
Te vagy a kopogás.

Boldogulni. Ismerni a boldogság útjait, módjait és mindenkor bizalommal hozzájuk fordulni. Körbenézni, s akárhol boldogságot lelni. Magamba lesni, és magamban is boldogságot ölelni. Boldognak lenni, boldogulni! Szerencsét próbálni. Kipróbálni milyen,

Már nem ölelnek az érzelmek, csak akkor, ha azok másokat érintenek – akkor megfogják a kezem, és sétálnak is velem. De egyedül nem megy, nincs saját élményem. Másokéból élek: csodálom,

Olyan jó, hogy vagytok! Mindig rámutattok, pontosan hol is vagyok lobbanékony. Az illúzió fáj ilyenkor, hogy már egészen elhittem. Látnak, értenek, átéreznek. Mégsem? A kedélyes tanácsok, amik ordítva árulkodnak: nem

Beszéltem róla eleget?Éreztem, hogy figyelnek?Elismerték az igényeimet? Volt még bennem levegő, amit nem fújtam ki?Mondat, amit elharaptam?Történet, amit jó lett volna mesélni?Érzés, amit mindenképpen ki kell fejezni? Ritkán történik meg.

Megértem, ha keresed és kutatod. Az okot. Ha félsz, amikor úgy tűnik, nem találod. Az érzések benned, miért olyanok, s mikor lettek azok. Mitől lettek azok. Tudni akarod. Érteni, jóváhagyni,