Függővé válni tőled.
Amikor megvonod magad, s tőlem minden figyelmed.
Meséled, hogy neked:
Teher jelen lenni. Teher világmindenségnek lenni.
Értsd meg szerelem. Félelmetes a függőségedet látni. Neked ragyogni. Magamat sem tudom összetartani. Hogyan akarsz rám támaszkodni?
Nem bírom el a szerelmed, nem bírom el a vágyaid, nem bírom el a reményed.
Nem jövök, értsd meg. Nem érkezem meg. Hozzád, NEM!
Ha nem halnál meg nélkülem, ha egész jól lennél akármi is legyen..
Könnyebb volna nekem. Nem roppanna össze a mellkasom, nem emésztene fel a szorongás, hogy az életeddel játszom. Nem kéne távol maradnom.
Égethetnélek a melegségben, hisz tudnám, csak nagyobb tűzre lobbannál tőlem. A jeged, nem lenne áthatolhatatlan, egészen idegen szféra a létezésben. Amit nem ismerek, ami veszélyes vidék nekem, ahova a lábam be sem tehetem. Értsd meg. Akarlak, szeretlek, nézlek.
Mikor jöhetek már közelebb?
Semmi nem függ tőlem. Az életed főleg nem.
Hogyan éljek nélküled? – kérded.
Ahogyan eddig, szerelem. – felelem.
Bízzál ebben. Bízom benned. Szeretlek.
