Mezítlábas bizalom, az kell neked. Olyan szeretet. Olyan természet. Világ, amiben tényleg szétnézhetsz. Biztonságban lévő gyermek, stabil felnőttel. Azzá lettél? Felelj! Nem veszhetett oda. El. A kapcsolatod az élettel. Pityereg még benned? Mondd, bénultan állsz, s nézed vagy megtartod a kis lelket? Reagálsz, amikor hív téged? Felemeled a csodát benned? Egyáltalán a felelősséget, érzed? Az apró tappancsok benned, hova mennének? Ott a helyed. A kezed, a szíved, a szándékod. A bizalom, amit magadból szülsz meg.
Pont én félek
Egyszer kinevetett. Azt hiszem ismert. Látta a bátor darabom, vele együtt a gyermeteg félelmet a szememben. Nem értette, mitől, s miért pont én félek. Hisz volt egy levelem. Egyszer, bátorságból