Mezítlábas bizalom, az kell neked. Olyan szeretet. Olyan természet. Világ, amiben tényleg szétnézhetsz. Biztonságban lévő gyermek, stabil felnőttel. Azzá lettél? Felelj! Nem veszhetett oda. El. A kapcsolatod az élettel. Pityereg még benned? Mondd, bénultan állsz, s nézed vagy megtartod a kis lelket? Reagálsz, amikor hív téged? Felemeled a csodát benned? Egyáltalán a felelősséget, érzed? Az apró tappancsok benned, hova mennének? Ott a helyed. A kezed, a szíved, a szándékod. A bizalom, amit magadból szülsz meg.

Végtelen
Jelen szeretnék lenni. Így, ahogyan most vagyok. Neki. Nem történne másképpen, a múlt nem változna meg. De én ott lennék, neki. Most, ahogyan ez megszületett bennem, talán azt hiszem a



