Ha lenne még esélyem

Már nem ölelnek az érzelmek, csak akkor, ha azok másokat érintenek – akkor megfogják a kezem, és sétálnak is velem. De egyedül nem megy, nincs saját élményem. Másokéból élek: csodálom, ünneplem a szerelmet, majd siratom, ha vége. Vitázom, nevetek, könnyezek, perdülök és fordulok is mások életében.

De sokszor félek, aggódom, hisz kiszámíthatatlan az összes megélésem. Nincs saját tapasztalásom, hullámom, szélviharom, csendem. Az én esőm sosem csepereg. Hogy honnan ismersz fel? – kérded.

Másokat nézek! Gyakran üldögélek idegen folyópartokon, mert már nem emlékszem saját medreimre. Nem tudom, hogy hol vannak a fáim, hogy merre induljak, ha szeretném őket csodálni. Nem tudok magamnak, magamban táncolni. Egymagam kuncogni, a szélben érzelemtől túlcsordulva sírni, hegyeim tetején magamért kiáltani. Talán félek is egyedül lenni, saját mélységem ölelésébe esni. Nem mesélek, nem létezem – magamért, a saját életemért már nem. Elvesztem, elmúltam, talán fel is adtam. Talán így elmegy mellettem az élet. Ugye elmegy? Vagy már elment? Ugye még nem?! Ha csak lehetne még esélyem..

Megfognám a saját kezem, és sétálnék az élet útvesztőjében! Ölelném az eget, csókolnám a vizet, élvezném és törném is a csendet, csavarnám, alakítanám az ösvényemet – én mondanám meg, hogy merre megyek! Átélném az összes rezgésemet, érezném, élvezném megtett lépéseimet, táncolnék minden fűszállal, virággal, madárral, míg megtalálnám azokat a darabokat belőlem, melyeket születésem ígért meg, és szórt szét itt nekem, létezésem lüktető erdejében.

Ezt tenném, ha lenne még esélyem!

- Flóra Babett

Ha tetszett, oszdd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

Kapcsolódó cikkek

Kertemben jársz

Akad bennem pár hiedelem. Nőnek kertemben a feltételezések, a berögződések – a rosszak és jók – mint mindenkiében. Lelkiismeretes kertész lévén nevelem őket, helyt adok nekik vagy szélnek eresztem őket.

Tovább olvasom »

Rész az egészben

Ha a teljességet nem értheti meg mindenki, akkor legalább a részeket hadd értsék meg! Mégis, aki felhagy a részekkel, az megérti az egészet. Ez az egész pedig ott van minden

Tovább olvasom »

Megígérted!

-Igen, megígértem. De bár ne tettem volna ilyet! -Mire véljem ezt? Hogy érted?! -Jól hallottad. Bánom, hogy ilyen naiv voltam. Kértél, hát én szavamat adtam: felesküdtem arra, hogy virág leszek,

Tovább olvasom »

Kertemben jársz

Akad bennem pár hiedelem. Nőnek kertemben a feltételezések, a berögződések – a rosszak és jók – mint mindenkiében. Lelkiismeretes kertész lévén nevelem őket, helyt adok nekik vagy szélnek eresztem őket.

Tovább olvasom »
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
error:
X