Te vagy a kopogás

Kopogsz, de nem nyílik. Mindig nyílott, de most nem nyílik.

Sosem nyílott igazán? Nincs jogod ezt feltételezni.

Oké, fáj. De ez boldogság. Van egy ajtó, ami kopogásra vár.

Te vagy a kopogás.

- Flóra Babett

Ha tetszett, oszdd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

Kapcsolódó cikkek

Menthetetlen

Csipkedi a szívem, de az máris repes – mondhatni menthetetlen. Azért örülök, hogy ilyen! Árkon, bokron vezet, akkor is, ha félek: szüntelenül érez. Ösztönből szeret, túlvilágian, a maga megmagyarázhatatlan módján

Tovább olvasom »

Most vagyok

Megértem, ha keresed és kutatod. Az okot. Ha félsz, amikor úgy tűnik, nem találod. Az érzések benned, miért olyanok, s mikor lettek azok. Mitől lettek azok. Tudni akarod. Érteni, jóváhagyni,

Tovább olvasom »

Mozaik

Ami most túlzásnak hangzik, tudod, a jó sztorihoz való kontraszt.. Bárcsak az volna! Lenne üres frázis, amit jól esik mondani, s ízesen lehet mesélni. Ami az örömtelit segít jobban megbecsülni.

Tovább olvasom »

Mennyi kell?

Sok van, végtelen van. Tudom, mert onnan kérem mindenkinek a meseszépet. Magamnak is onnan kéne. Magamnak, miért nem kérek? Rossz a kérdés, ne is kérdezd. Ha fel kell fogni, hogy

Tovább olvasom »
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
error:
X