Használjuk, mint szófordulat. Díszes mondat. Odavetjük egymásnak.
Azt mondjuk, hogy szeretünk. Észre sem vesszük, mennyire súlytalan a beszédünk. Hogy egyetlen pillanatnyi próbát sem bírna ki. Az élet, játszani, véletlenül se hívjon ki..
Hisszük, hogy ismerjük a mélységet. Állítjuk, nincsenek feltételek. Tényleg?
Nem a számonkérés vagy a kételkedő hangnem a lényeg. Az őszinteséged.
Mit jelent a szeretet, amikor a legrosszabb történik meg?
Amikor azért nincsenek feltételek, mert nem is lehetnek. Nem léteznek.
Az elképzelhetetlen, amire nem készültél fel. Akkor is szeretsz?
Bírod a súlyt, amit miattam cipelsz?
El tudod olvasni ezt úgy, hogy nem hibáztatást feltételezel?
Elfogadni, megbocsátani, együtt létezni a mélységgel, amit a tapasztalás hozott el.
Valami ilyesmit jelent a feltétel nélküliség. Nekem.
Befogadni a kéretlen adományt, amikor az életpróbám igencsak kipróbál..
Arca lettél egy tanításnak, amit magamért tanultam meg. Nem kértem, a szeretet mégis megjelent.
Könnyű lélek. Az enyém és a tied.
Pehelykönnyű legyen, ezt kívánom neked.
Nincsenek feltételek.
