Pedig bizonyos, hogy erre az élet-eseményre megszámlálhatatlan embert hívtak meg. Rég látom azokat, akik visszajeleztek. Látom az érdeklődőket. S, tudom, lesznek, akik visszalépnek. Meg olyanok, akik az utolsó pillanatban érkeznek. De az bizonyos, hogy én ott leszek – hisz az élet velem történik meg. Én szervezem az egészet, a fene egye meg. Tudatosan és tudattalan, egyszerre. Az a részem, amely szeretnivalóan korlátos és a másik, amely csábítóan határtalan. Ők küldték a meghívókat. Küldik, minden egyes nap. A Tiéd? Kézbesítés alatt.

Történnie kell
Talán túl nagy az álmom, egyszerűen óriási ebbe a világba. Hiszek én, hiszek, nem azért mondom, hidd el. Szemérmetlenül álmodok mindent, részletgazdagon, érzéssel. Egy részem régen ott él az általam



