Nézz rám, már csak én hiszem. Kérnél arra, hogy ne tegyem? Hogy adjam fel?
Nézz a lelkembe, olvasd el a történetem. Most már ismered. Milyen? Ezentúl ne csak nézz, láss engem!
Szeretem. Szeretem, hogy ez van megírva nekem. Szeretheted együtt velem. Talán megérted, hogy mást tenni felesleges. Békés vagyok, mert jól ismerem ezt a történetet. Tökéletes.
Ha egymagam is, de hiszem. Mert minden mondat ismerős nekem. Vállamat nem nyomják felesleges terhek, hisz tudom jól, repülni születtem. Madár a lelkem.
Ne félts, ha zuhanok, éppen repülni tanulok. S, én hiszem, hogy szárnyalok!
