Hagyni folyni

Hagyni folyni, ha már úgysem lehet megállítani. Nem is kell az útjába állni.

Kifelé – nyögi – engedjetek menni! A világotokat akarom látni.

Úgy, ahogyan még sosem..

Folyni az élettel, nekem ez a legigazabb medrem. Cseppenni hegyen, potyogni a völgyben, ott teremni, akárhányszor a lélek nem bírja el. Szétkenődni az ujjbegyeden, a pillákról az öledben terülni el. Áradni a világra, megnézni, az milyen. Túlontúl érdekel!

Ott akarok lenni veled, lélek – érzel? A Földre hullni, összekötni vele az Eget. Magokat ültetni el, virágokat locsolni meg. Lüktetni, ahol kell. Igazi pillanatokat morzsolni el.

Mert igazi vagyok, tudod? Az igazi, az önazonos. A hamisítatlan és az örökkévaló. Végtelen, mert ott lakozom mindenkiében. Az örömükben és a bánatukban, s kettejük szerelmében. A létben, az ösztönben, s a mindenségben.

Hagyj folyni, kérlek, hisz lételemem! Megállítani pedig úgyis lehetetlen..

Látni akarlak – s, ezúttal úgy, ahogyan még sosem!

Ölelnek, a könnyek

- Flóra Babett

Ha tetszett, oszdd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

Kapcsolódó cikkek

Maradjak vagy szaladjak?

Féltem, mint még soha életemben. Olyan jelentékteljes félelemmel, mint amikor beteljesíted a sorsodat. Egyenesen reszkettem, s riadt őz tekintetem mögött nem bújt meg higgadt gondolat: maradjak, vagy szaladjak azonnal?! Meghatóan

Tovább olvasom »

Tapasztalat-lan?

Tapasztalatlannak, majd tapasztaltnak nevezem magamat. Mintha kapnám, elérném, elvenném a tapasztalatokat – valahonnan, az élet cselekmény forgatagából, hogy azok gazdagítsák a mindennapjaimat. Pedig minden „megszerzett” és „elérendő” tapasztalat eleve bennem

Tovább olvasom »

Mutatnék valamit!

Add a kezed, nyúlj felém! Mutatnék valamit. Érzed, ahogy dobog? A lüktetést, pulzálást, rezgést? Pár pillanat, és az enyém összhangba kerül a tiéddel – és ez fordítva is igaz, majd

Tovább olvasom »

Menthetetlen

Csipkedi a szívem, de az máris repes – mondhatni menthetetlen. Azért örülök, hogy ilyen! Árkon, bokron vezet, akkor is, ha félek: szüntelenül érez. Ösztönből szeret, túlvilágian, a maga megmagyarázhatatlan módján

Tovább olvasom »

Engedd magad lélegezni!

Persze, veszed a levegőt, nem vitás – nem is erről beszélek, hanem a pillanatokról, melyeket lélegzetfojtva élsz meg. Annyira koncentrálsz, annyira szeretnéd, annyira igyekszel, annyira fontos neked, hogy egy igazán

Tovább olvasom »
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
error:
X