Ha visszamehetnék..

Ha tehetném, visszamennék. Megölelném. Ölelném, míg a reszketés alábbhagy. Amíg kevéssé fáj, amíg levegőt kap. Fognám a kezét, szorítanám a vállát. Csak ott lennék. Nem engedném, hogy törjön.. Maradnék. A darabokra. A lelkét, az enyémhez ölelném. Ne fájjon úgy. Fájjon együtt. A terhét, a vállamra venném. Vinném. Ha visszamehetnék.. A nyolcévest, megölelném.

- Flóra Babett

Ha tetszett, oszdd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

Kapcsolódó cikkek

Te vagy a kopogás

Kopogsz, de nem nyílik. Mindig nyílott, de most nem nyílik. Sosem nyílott igazán? Nincs jogod ezt feltételezni. Oké, fáj. De ez boldogság. Van egy ajtó, ami kopogásra vár. Te vagy

Tovább olvasom »

Ne firkáljunk többet!

Gyakran bennem van a vágy, hogy olvasás közben aláhúzzam könyveimben azokat a részeket, amelyek különösen kedvesek nekem. De rendre nem teszem, valamiért nem visz rá a lélek. Az jár ilyenkor

Tovább olvasom »

Mezítlábas bizalom

Mezítlábas bizalom, az kell neked. Olyan szeretet. Olyan természet. Világ, amiben tényleg szétnézhetsz. Biztonságban lévő gyermek, stabil felnőttel. Azzá lettél? Felelj! Nem veszhetett oda. El. A kapcsolatod az élettel. Pityereg

Tovább olvasom »

Te vagy a kopogás

Kopogsz, de nem nyílik. Mindig nyílott, de most nem nyílik. Sosem nyílott igazán? Nincs jogod ezt feltételezni. Oké, fáj. De ez boldogság. Van egy ajtó, ami kopogásra vár. Te vagy

Tovább olvasom »

Kérdez-felelek

Mesélj a lelked egy darabjáról! – kérjük erre a másikat. Na, jó, de milyen érzés ez? – kérded. Tényleg erre lenne szüksége a szeretteimnek? Milyen tapasztalás lehet számukra, amikor a

Tovább olvasom »
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
error:
X