Ha kérni akarsz

Kérd arra, hogy legyen ugyanolyan. Mert szeretted, ismerted, szívedbe vésted úgy, ahogyan van. A változás pedig, ebbe a békés emlékképbe csak zűrzavart hozna. Fejtörést okozna, nehézkes volna átrajzolni az ismerős illúziódat, elengedni és beengedni az újat – bárcsak ugyanolyan volna!

Kérd arra, hogy változzon meg. Mert ez a mostani túl bonyolultnak bizonyul, nem elég kedves a szemnek, nem fér bele a két kézzel szorított értékrendbe. Másként képzeled, de a valóság nem ér hozzá fel. Jobban szeretnéd, ha másmilyen lenne – és bárcsak megtenné érted!

Kérd arra, hogy maradjon. Kérd arra, hogy menjen veled, vagy, hogy menjen nélküled. Kérd, hogy várja meg, majd tisztelje a döntésed. Kérd arra, hogy nevessen másképpen, hogy reggelente mindig békésen ébredjen. Kérd, hogy nézze el, hogy gyorsan felejtsen, hogy semmiképpen ne fújja fel. És kérd arra is, hogy emlékezzen, rád és az igényeidre.

Ha mindenképpen kérni akarsz..

Kérd arra, hogy éljen szívvel-lélekkel, hogy szánjon időt magára, önismeretére, vágyaira és félelmeire. Kérd arra, hogy meséljen, hogy nevessen, hogy bolondozzon veled – de sírjon is, ha kell. Kérd bizalomra, hogy avasson be.

Kérd arra, hogy legyen akármilyen, olyan, amilyen szeretne. Kérd, hogy az álmai felé lépdeljen, hogy egy darabon elkísérhesd. És kérd, hogy az élete része lehess, hogy megtiszteljen jelenlétével, és időt tölthess vele. Kérd arra, hogy adja a kezét a kezedbe, hogy a szemébe nézhess. Kérd a közelséget, hogy igazán megismerd, csodálhasd, becsülhesd. Majd kérd arra, hogy figyeljen – és köszönd meg!

Kérni ilyet is lehet..

- Flóra Babett

Ha tetszett, oszdd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

Kapcsolódó cikkek

De tényleg, add fel!

Légyszi, légyszi, add fel. Ugye megteszed?! De ígérd is meg! Ha ilyen szépen kérsz, örömmel. Ki a kezemből, bele a világba. Engedem. Agy kikapcs, mostantól zéró gondolat. Az érzésekről többé

Tovább olvasom »

Ne firkáljunk többet!

Gyakran bennem van a vágy, hogy olvasás közben aláhúzzam könyveimben azokat a részeket, amelyek különösen kedvesek nekem. De rendre nem teszem, valamiért nem visz rá a lélek. Az jár ilyenkor

Tovább olvasom »

„MI”

Folyamatosan egymást választani. Ez valós. Egymásért lenni. Ez igaz. Nem tetszett, amilyenné váltam. Féltem, hogy aki lenni szeretnék, az veled nem összeegyeztethető. Veled boldogabb voltam, akkor is, ha időről időre

Tovább olvasom »

Ez a sorrend

Tudod mit jelent nekem a megbocsátásod? Eggyel több mosolyt az arcomon – ennyit csupán. És soha nem is jelenthet többet nekem, hiszen az életem a tiédtől független. Nem arról van

Tovább olvasom »

Összefonódni veled

Hát nem érted? Ha akarod, ha nem, szövevényes fonalakból áll az élet. Növekszünk egymás mellett, s életünk látszólag egymástól független. De a felszín alatt, egymásba kapaszkodva tűrjük a szelet. Hol

Tovább olvasom »
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
error:
X