A feladat véget ért

Ne érezd, hogy rólad szól – mert nem.

Ne érezd, hogy miattad van – mert nem.

És ne is akard, hogy addig-addig tekeregjen, míg felőröl – mert egész egyszerűen nem téged illet.

Fogadd el, hogy a vállalásod ennyi volt.

Megtetted, odaadtad, megköszönték: a feladat véget ért.

Köszönd meg a leckét.

- Flóra Babett

Ha tetszett, oszdd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

Kapcsolódó cikkek

Útmutatásnak

Lehet utálni őket. A megerősítéseket. Mert tényleg üres pusmogásnak tűnnek. Amikor van egy meggyőződésünk és kész hitrendszer épült rá, akkor elég gyengén hat egy mézesmázos pozitív mondat. Nem változtatja meg

Tovább olvasom »

Ingass is meg!

Ha meg tudsz ingatni a hitemben, meggyőződésemben, akkor könyörögve kérlek, ingass is meg! Nem félek attól, hogy a keblemen dédelgetett gondolatok egy nap értelmüket vesztik, s többé nem szolgálják majd

Tovább olvasom »

Ez a sorrend

Tudod mit jelent nekem a megbocsátásod? Eggyel több mosolyt az arcomon – ennyit csupán. És soha nem is jelenthet többet nekem, hiszen az életem a tiédtől független. Nem arról van

Tovább olvasom »

Elefántom vagy

Elefántom vagy, tényleg. Kétségtelen. A minta, a térkép, a vezér – a törődés az életemben. Tudod az utat mindannyiunk helyett: Azzal töltöd életed, hogy tanítasz engem. Bejárod az összes utat

Tovább olvasom »

Menthetetlen

Csipkedi a szívem, de az máris repes – mondhatni menthetetlen. Azért örülök, hogy ilyen! Árkon, bokron vezet, akkor is, ha félek: szüntelenül érez. Ösztönből szeret, túlvilágian, a maga megmagyarázhatatlan módján

Tovább olvasom »
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
error:
X